Közös Európai Konferencia

Az energiaátmenettől a közösségi bevonásáig.

Az európai rendezvény a dekarbonizációt, energiahatékonyságot, fenntartható mobilitást, megújuló erőforrások használatát, és a nyilvánosság bevonását célzó jó gyakorlatokra fókuszált.

Az első európai konferenciát a Legambiente szervezte online, április 16-án, az Európai Bizottság által finanszírozott Horizon2020 Multiply projekt keretében. A projekt fő célja jó gyakorlatok megosztása volt a dekarbonizáció, a megújuló erőforrások, az energiahatékonyság, a fenntartható mobilitás és a nyilvánosság bevonásának területén.

Egyébként ezek az ’Európai Zöld Megállípodás és az ökológiai átalakulás legfontosabb témái, melyek megoldása vezetheti el az öreg kontinenst a 2050-es klímacélok megvalósításához.

Az Európai Multiply projekt is e témák mentén halad már több mint két éve, hat európai ország (Ausztria, Németország, Olaszország, Lengyelország, Svédország, Magyarország), valamint számos partner (Deutsche Umwelthilfe, Lengyel Önkormányzatok Szövetsége, "Energie Cités", Energiaklub, Osztrák Klímaszövetség, IVL Svéd Környezetvédelmi Kutatóintézet, Legambiente) bevonásával, és két holland szakértői partner (PosadMaxwan és Generation.Energy) közreműködésével. A projekt célja az integrált várostervezés előtérbe helyezése a településeket és önkormányzatok által egyre inkább tapasztalható klímaválság kezelésének terén.

A Közös Európai Konferencia egy egymástól tanulási tréningkurzus után valósult meg. Minden országból hét, összesen 42 európai önkormányzata vett benne részt, célja nagy és kisvárosok számára egyaránt az élhetőség és a rugalmas alkalmazkodás javítása volt.

A folyamatban nemcsak az önkormányzati döntéshozók, hanem a szakértő csapat és a kommunikációs munkatársak egy része is részt vett, ők ugyanis nélkülözhetetlenek az Energiatervek projektjeinek megvalósításához és elfogadásához. A klímacélok a települések méretétől függetlenül meghatározó szerepet fognak játszani azok átalakulásában. Ezért fontos, hogy a városvezetésen belül illetve kívül lévő érintettek egyaránt rendelkezzenek nemcsak a változást elősegítő eszközökkel, hanem képesek legyenek bevonni a polgárokat a folyamatba, melyben alapvető fontosságú, hogy minden szereplő ellássa a feladatát.

A Nagy Európai Tapasztalatcsere

A konferencia négy tematikus szekcióra bontott hét órás rendezvény volt, melyen 24 önkormányzat prezentálta az fenntartható és integrált várostervezés terén szerzett jó gyakorlatait és stratégiáit.

A négy tematikus szekcióra (energia, energiahatékonyság, fenntartható mobilitás, tömegközlekedés) osztott élő online közvetítést a Legambiente elnökhelyettese, Edoardo Zanchini nyitotta meg. Miután üdvözölte a résztvevőket, kiemelte az európai dekarbonizációs célok és az integrált tervezés fontosságát.

Az integrált tervezés témáját részletesen bontotta ki Boris Hocks, a Generation.Energy vezérigazgatója, példákat hozott a jó gyakorlatokra, és reflektált az integrált tervezési workshopokra is.

A szekciók

Az energiaszekciót Rupert Wronski projekt koordinátor vezette hat, Európa északi és déli szegletéből érkező önkormányzat részvételével (Perchtoldsdorf (Ausztria), Ajka (Magyarország), Örebro (Svédország), Montechiarugolo (Olaszország), Bydgoszcz (Lengyelország) és Recklinghausen (Németország)). A megújuló energiák és a tiszta technológiákon alapuló energia-önellátás stratégiáinak kérdéseiről cseréltek eszmét. Az esemény első része az energiahatékonysági szekcióval ért véget, melyen Siemianowice Śląskie (Lengyelország), Ferla (Olaszország), Orebro (Svédország), Budaörs (Magyarország), Emmendingen (Németország), Ober-Grafedorf (Ausztria) önkormányzatai vettek részt. A szekció kiváló koordinátora Friedrich Hofer volt az osztrák Klímaszövetségtől. A szekció 130 résztvevője a különböző települések energiamegtakarítási és épületfejlesztési stratégiáival ismerkedett meg.

A közlekedési szekciót Simone Nuglio vezette a Legambiente-től. A rendezvény ezen részében öt különböző stratégiát mutattak be az önkormányzatok a fenntartható mobilitás fejlesztésének területén, amely – leginkább a nehézgépjárművek elterjedt használata miatt - az egyik legnehezebben dekarbonizálható szektor.

Budapest XIII. kerülete (Magyarország), Umea (Svédország), Weiz (Ausztria), Ostrołęka (Lengyelország) és San Martino di Castrozza (Olaszország) már fontos megoldásokkal és stratégiákkal rendelkezik a területen, melyek jelentős előnyöket nyújtanak polgáraik számára.A polgárok egyre fontosabb szerepet játszanak a stratégiai tervezési döntésekben, főleg Hamburg (Németország), Sopronkövesd (Magyarország), Mińsk Mazowiecki (Lengyelország), Rankweil (Ausztria), Campi Bisenzio (Olaszország), és Botkyrka (Svédország) önkormányzataiban. A Győri Kata(Energiaklub Egyesület) koordinálásában zajlott, tömegközlekedésről szóló, sorrendben az utolsó szekcióban azt tárgyalták, hogy a polgárok és az érintettek miként vehetnek részt az önkormányzati vezetés döntéshozatali folyamataiban, ezzel segítve a területen élők vágyainak, de leginkább szükségleteinek bevonását a döntésekbe. Így jobb életminőség érhető el, és a lakók tudatosabban készülhetnek fel nemcsak a terület elkerülhetetlen fizikai átalakítására, hanem a projektek fejlesztésére is.

Közös Európai Konferencia virtuális platformja

Egy egész napot szántak az információk, jó gyakorlatok és megoldások cseréjére, hogy a résztvevők és maguk a szakértők is új ötletekkel gazdagíthassák stratégiáikat.

Ennek érdekében az AT Media S.r.l. - egy innovatív, virtuális valóságra és VR 360 videomegoldásokra specializálódott középvállakozás (SME) Alessandriából (Olaszország) - Coperniko elnevezésű virtuális platformja segítségével, erre az alkalomra létrehozott egy virtuális teret, melyben elérhető a 43 Multiply projektben résztvevő önkormányzat virtuális információs tere.

Hét virtuális standon osztozik a hét résztvevő ország, plusz egyet a projekt számára alakítottak ki, ahol a felhasználók megtalálják és letölthetik a különböző európai projektekre vonatkozó információkat. A virtuális Ülésteremben a PosadMaxwan és a Generation.Energy technológiai partnerek és az önkormányzatok egymástól tanulási munkájának eredményei találhatóak meg. Ezek segítségével tovább mélyíthető az integrált várostervezéssel kapcsolatos tudás. A polgármesterek, tanácsadók és mérnökök ennek segítségével elővételezhetik, hogy a jövőben elvégzendő projektek hogyan formálják át településeiket.

A ‘Sala Caffe’-ban Olaszország – az esemény szervezője – tradícióiról, látnivalóiról és érdekességeiről olvashatnak.

Példák jó gyakorlatokra

Ausztriából hét önkormányzat vesz részt a projektben, közülük négynek volt lehetősége arra, hogy bemutasson egy-egy jó gyakorlatot a Nagy Európai Tapasztalatcsere konferencián.

Perchtoldsdrof önkormányzata nyitotta meg a nap első, energiával foglalkozó szekcióját. Christian Apl főpolgármester mutatta be az önkormányzat Perchtoldsdorf 4 Future elnevezésű dekarbonizációs stratégiáját.

Ober-Grafendorf polgármestere másodikként szólalt fel az energiahatékonysági szekcióban, elmondta, hogy önkormányzata miként takarít meg energiát és költségeket a szennyvízkezelés területén, a draingarden© elnevezésű intelligens esővízkezelő rendszer segítségével. A rendszer élő növényzetből áll, és rövid idő alatt képes felszívni, magában tartani és megszűrni nagy mennyiségű vizet.

Az utcai csatornavizet természetes módon szabadítja meg a szennyeződésektől a gyökérrendszer segítségével. A draingarden© rendszer pozitívan befolyásolta a település mikroklímáját is, mivel tárolta és fokozatosan párologtatta az esővizet.

A konferencia harmadik prezentáló önkormányzata az osztrák Weiz városa volt. Barbara Kulmer már megvalósult példákon keresztül mutatta be a város mobilitási stratégiáját, például a gyalogos-számláló berendezést.

Végül, Rankweil önkormányzata következett az utolsó, kommunikációs stratégiával foglalkozó szekción. Bemutatták a városközpont fejlesztésének népszerűsítésére vonatkozó kommunikációs stratégiáját. Rankweil kommunikációs képviselője, Karin Böhler ismertette, hogy az önkormányzat miként működik együtt szorosan az érintettekkel és a polgárokkal, hogy elérjék céljaikat. Hozzáfűzte, hogy a polgároknak azonnal meg kell tapasztalniuk részvételük folyamatra gyakorolt hatását, és kiemelte az információs-lánc sorrendje (belső adminisztráció/politikák, közvetlenül érintett emberek, a teljes nyilvánosság) betartásának fontosságát.

A többi osztrák önkormányzat - Gerersdorf, Knittelfeld, Spillern – a virtuális platformon bemutatott posztereikkel szintén részt vettek a Nagy Európai Tapasztalatcsere konferencián.

Németországból a következő önkormányzatok körzetei vettek részt a Multiply projekt egymástól tanulási folyamatában: Boeblingen (Rauher Kapf), Emmendingen (Bürkle-Bleiche), Halle (Lutherviertel), Hamburg (Lokstedt), Kiel (Holtenau Ost), Moenchengladbach (Rheydt) és Recklinghausen (Hillerheide).

Boeblingen önkormányzata jelenleg a Rauher Kapf elnevezésű negyedét fejleszti jövő-orientált, fenntartható városrésszé; alacsony kibocsátású épületekkel, megújuló energiatermelő kapacitásokkal és innovatív mobilitási megoldásokkal.

Emmendingen a Bürkle-Bleiche városrészben található háztartásokat célzó, nagyon sikeres energetikai felújítási kampányt futtatott. A felújítási ráta jelentős mértékben tovább növelhető, ezért Emmendingen megkezdte a felújítási folyamat és a fenntartható mobilitás fejlesztésének kibővítését az egész város területére.

Halle, Lutherviertel városrészében is aktívan dolgoznak a kibocsátás csökkentésén, azzal, hogy a helyi távfűtés energiaforrásait környezet barátabbra cserélik.

Hamburg többféle módon törekszik Lokstedt városrészének dekarbonizációjára, melynek folyamatába minél inkább igyekszik bevonni a nyilvánosságot.

Kiel városának Holtenau Ost kerületében egy teljesen új negyedet alakítanak ki. A terület számos lehetőséget nyújt dekarbonizált, jövő és klímabarát lakóterületek építésére. A megújuló energiaforrások, az energiahatékony épület-sztenderdek, és a klímabarát mobilitás egyaránt fontos szempontok itt.

Moenchengladbach városának Rheydt nevű belső kerülete is megújulás előtt áll. A városházát klímabaráttá építik át, de fontos feladat a lakástulajdonosok meggyőzése arról, hogy az energiahatékonyság növelése érdekében újítsák fel ingatlanukat.

Recklinghausen, Hillerheide negyedét jelenleg bővítik. A korábbi lóversenypályát tóvá alakítják át, számos új funkcióval: rekreáció, energiatermelés, adaptáció. A régi és új részek összekapcsolását a lakosok részvételével végzik, és a projekt fontos részének tekintik a fejlesztések előnyeinek kommunikálását a régi lakosok felé.

Olaszországban hét önkormányzat vesz részt a Multiply projektben és az azt követő egymástól tanulási folyamatban AzzeroCO2 technikai partner támogatásával. Ezek: Aprilia (Latina), Campi Bisenzio (Firenze), Ferla (Siracusa), Fluminimaggiore (Sardegna), Montechiarugolo (Parma), Primiero San Martino di Castrozza (Trento) és Rocca Canterano (Roma). Primiero San Martino di Castrozza egy kis település Trento tartományban, közös Energia Közösséget épít ki az ACSM Spa-val együttműködésben, 14 vízerőművel és két erdei biomasszával működő távfűtőművel. A következő lépés a maradék-energia megosztása lesz a környező településekkel.

Jó gyakorlatokat alakított ki a Siracusa tartománybeli Ferla apró szicíliai települése is. Hét napelemrendszer lát el árammal számos önkormányzati és iskolaépületet, és - a szolgáltatások közelbe telepítésével, valamint kerékpárok elérhetővé tételével – fontos céljuk az autóhasználat csökkentése is.

Az önkormányzat hamarosan elindít egy programot, melyben - többek között - támogatott tarifákkal ösztönzik a napelemek és egyéb napenergiával működő rendszerek telepítését.

Ferla a részvételi demokrácia bajnoka is egyben: az önkormányzat minden döntéshozatal előtt szociális hálózatokon vagy köztereken tartott megbeszélésekkel egyeztet a polgáraival.

Campi Bisenzio önkormányzatának szintén a kollektív részvétel az egyik fő erőssége: 2015 óta kísérleteznek a Hozzájárulási Büdzsé Formula kialakításával, ami döntéshozó helyzetbe hozza a polgárokat a projektek finanszírozása terén is. Ugyanezen célból állították fel a Distretto dell'Economia Civile-t (Civil Gazdasági Körzet), amely lehetővé teszi a közpolitikák egyeztetését a magángazdasági szféra alapelveivel.

Aprilia szintén aktív az energiahatékonyság és a fenntartható mobilitás területein: a közvilágítás 8500 LED lámpából áll, és az önkormányzat épületét G energiaosztályból A osztályba fejlesztették.

Szardínián, Fluminimaggiore önkormányzata elindította a ’Boldog Falu’ projektet, melynek célja a népességfogyás megállítása, az üresen álló, vagy elhagyott házak zöld és energiahatékony felújításával.

Ezzel, és széleskörű szolgáltatások nyújtásával szezonálisan letelepedő turistákat és új lakosokat egyaránt próbálnak vonzani.

A Parma tartománybeli Montechiarugolo önkormányzatának két fő paradigmája a zöld mobilitás és az energiamegtakarítás: a közelmúltban számos középület (pl. iskolák) kapott energiatanúsítványt a felújítást követően, a közvilágítás kiépítése pedig ’okosmegoldások’ felhasználásával történt. Az alternatív mobilitás is teret kapott a város főútjai mentén épített kerékpárutak formájában.

Rocca Canterano önkormányzata visszaigényelt egy használaton kívüli területet, ahová napelemekkel, napkollektorokkal és LED világítással ellátott fenntartható uszodát épített.

A MULTIPLY projektben három lengyel példamutató település vesz részt, akik kombinálják a fenntartható közlekedési, energia és várostervezési megoldásokat:

Bydgoszcz, Piastów, Sztum és Grodzisk Mazowiecki, Minsk Mazowiecki, Ostrołęka és Siemianowice Śląskie pedig elkötelezett települések. Grodzisk Mazowiecki egyaránt fontosnak tartja a modernizációt és a gazdasági növekedést, de a környezettudatosságot és az élhetőséget is. A város egy pilot-projektet tervez elektromos buszokkal, a városi mobilitás fejlesztésével és intelligens közlekedési rendszerek bevezetésével.

Mińsk Mazowiecki dinamikusan fejlődő település, Varsó Fővárosi Területének egyik adminisztratív és szolgáltatási központja. A város számos intézkedést tett a természeti környezet minőségének javítása, és a közterületek barátságossá és megközelíthetővé tétele érdekében, ezzel javítva lakói életminőségét. Mivel a város tudatában van a területén jelentkező nehézségeknek, átfogó modernizálást tervez a közvilágítás energiahatékonnyá tétele érdekében, és a környéki önkormányzatokkal együttműködve, városi kerékpárhálózat bevezetésével szeretné csökkenteni az autóforgalmat is.

Ostrołęka levegője szennyezett, városközpontja zsúfolt, tömegközlekedése kevéssé hatékony, és szembe kell néznie a külvárosiasodás és a nagy autóforgalom nehézségeivel is. Korábban számos egymástól független intézkedéssel próbálták megoldani a problémákat, ezek korlátozott eredménnyel jártak, ezért további - már integrált megközelítésű, a város lehető legnagyobb részére kiterjedő – rendelkezéseket hoztak a Helyi Területfejlesztési Tervben. Energiatakarékos közvilágítást alakítottak ki és megszüntették a hagyományos hőforrásokat.

Siemianowice Śląskie az elmúlt 5 évben következetesen vezette be az ’okosváros’ elveit. A köz- és lakóépületekben az energiafogyasztás monitorozásával fejlesztik az energiahatékonyságot; bevezetik az Elektromobilitási Fejlesztési Stratégiában javasolt megoldásokat; támogatják az erőforrások ésszerű felhasználását; zárt ciklusú gazdaságot alakítanak ki, ezzel csökkentve a környezetterhelést.

Bydgoszcz integrált várostervezési megoldásokat alkalmaz, és energia-önellátásra törekszik. A város rendelkezik egy Önkormányzati Várostervezési Laboratóriummal, és egy Integrált Fejlesztési Osztállyal, ezek garantálják az integrált szemlélet megjelenését a városfejlesztésben.

Piastów sikeresen indított integrált várostervezési projekteket a mobilitás, az energia-menedzsment és a területhasználat tervezése terén.

Sztum klímasemlegességre törekszik, és - Elektromobilitási Stratégiájával, egy energiaklaszter kialakításával, és a helyi revitalizációs programból származó információk felhasználásával - sikereket mutat fel az integrált várostervezés területén.

A város aktívan fejleszti az elektromos meghajtáson és CNG felhasználásán alapuló tömegközlekedését, és biztonságos kerékpáros infrastruktúra kialakításával támogatja a kerékpárhasználatot is.

Svédországból hat önkormányzat vett részt a MULTIPLY projektben: Botkyrka (Díjnyertes város), Umeå (példamutató), Örebro (példamutató), Kalmar (elkötelezett), Västerås (elkötelezett) és Lomma (elkötelezett). A Nagy Európai Tapasztalatcsere során Örebro ismertette energiahatékonysággal és megújuló energiával kapcsolatos jó gyakorlatait. Egy olyan városrész kialakítására törekszenek, ahol az épületek közös energiaforrásokat használnak, és az elektromos autókat akkumulátorként használják. A projekt célja a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése a csúcsidőszakban.

Umeå önkormányzata számos mobilitási intézkedéséből osztott meg néhányat. A város már régóta dolgozik stratégiai célján, hogy 2030-ra 65%-ra növeljék a fenntartható mobilitás arányát. Ennek érdekében bevezettek egy intézkedéscsomagot: elektromos teherkerékpárok támogatása; buszmegállók újszerű koncepciójának kialakítása stb.

Botkyrka bemutatta a nyilvánosság bevonását célzó munkamodelljét. A modell részét képezik: „Kerületi networking csoportok”; „Átmeneti csapatok”; éves elemzések; és a város lakóival és helyi szervezetekkel együttműködésben folytatott éves tervezés. Kerületi fejlesztési projektek is tartoznak még ide, melyek segítenek a hosszú távú kerületfejlesztési tervek kialakításában.

Botkyrka önkormányzata hisz abban, hogy a polgárok a város szakértői, és bevonásuk biztosabb alapot nyújt a fenntarthatóság kialakításában, és magasabb szintű integrációt eredményez a tervezési folyamatban.

Magyarországról hét önkormányzat vett részt a projektben: Ajka, Budaörs, Répceszemere, Sopronkövesd, Szarvas és Budapest XIII. kerülete.

Ajka önkormányzata a fejlesztési projektek menedzselése, a szomszédos településekkel történő integrált együttműködés, és a polgároknak nyújtott közvetlen finanszírozású épület-felújítási programok terén nyújt sikeres példákat.

Budaörs az egyik első magyar város, amely létrehozta CoM Fenntartható Energia Akciótervét, 2012-ben. A város folyamatosan fejleszti saját épületállományának energiahatékonyságát, miközben a helyiek számára is felújítási programokat kínál.

Budapest II. kerülete számos projektet futat zöld területeinek fejlesztéséért, és a civil társadalommal együttműködve, környezetvédelmi oktatási programokat nyújt gyermekeknek.

Répceszemere önkormányzatának célja a saját tulajdonú épületek energiaigényének 100%-ban saját megújuló energiarendszerekből történő ellátása, ezáltal függetlenedve a központi energiaszolgáltatóktól. A jövőben a település közösségi energiarendszereket kíván bevezetni: pl. napelemekkel kombinált infravörös fűtési rendszer és kisteljesítményű vízerőmű stb.

Sopronkövesd önkormányzata modellt nyújt lakosai számára azzal, hogy napelemrendszereket telepített saját tulajdonú épületeire, és a faluban található a kevés magyarországi szélerőműből több is.

Szarvas példamutató településként indította el a ’Zöld Város’ projektet, melynek része a kiterjedt fatelepítés és a zöldterületek megújítása. Példamutatóak a megújuló energia alkalmazásában is; tekintélyes teljesítményű napelemparkkal rendelkeznek az önkormányzati tulajdonú épületeken, és a távfűtés jelentős mértékben támaszkodik a geotermális energiára.

Végül Budapest XIII. kerületének követendő erőssége a polgárok bevonása a helyi zöld területek fejlesztésébe és fenntartásába. A ’zöld terület örökbefogadás’ program helyieknek szól, és törekszenek a nyilvánosság bevonására a helyi zöld területek jövőjéről szóló tervezési folyamatba is. Az országban elsőként építettek egy 100 lakásos önkormányzati passzív lakóházat, 100%-ban saját forrásokból.

A prezentáció letöltéséhez, kérjük, használja a rendezvényt követően e-mailben kapott jelszót. Amennyiben nem vett részt a rendezvényen, de érdeklődik a téma iránt, kérjük, vegye fel a kapcsolatot irodánkkal: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. 

Az alábbi prezentációk nem mutathatók be nyilvánosan, és nem publikálhatók a Társaság engedélye nélkül.

Innen töltheti le az összes anyagot:

..és az összes információ az alábbiakról: